Madárvilág
Az
egyik leggyakoribb hazai gémféle. Nagy telepei alakulhatnak ki.
A mondókából mindenki által ismerős vakvarjúról kevesen tudják,
hogy ez a név tulajdonképpen a bakcsót takarja. Népi nevének
eredete nem a látására utal, hanem hangját utánozza:
a fülnek igy hangzik: bak-vak -- bak-vak -- bak-vak
Vonuló madár, március-április táján érkezik vissza afrikai
telelőterületeiről. Az őszi vonulás szeptemberben kezdődik, de
el is húzódhat.
Eurázsiában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában elterjedt
gémféle. Nálunk legnagyobb számban ártéri ligeterdőkben költ,
sokszor vegyes gémtelepen, ahol szürke gémek, kis kócsagok és
kárókatonák társaságában fészkel. Kisebb telepei halastavaknál
is megtalálhatók, egyre nagyobb számban költ nádi gémtelepeken
is. Vékony ágakból építi egyszerű fészkét. Tojásainak száma
3-5. A költési idő körülbelül 3 hét. Mindkét szülő kotlik, a
fiókák gondozásában a hím is részt vesz. Főleg éjszaka aktív,
ha fiókái vannak, nappal is kutat táplálék után.
Az alkonyati órákban csapatosan repülnek
táplálkozóhelyeikre. A madarak lesben állva vadásznak,
mozdulatlanul bevárják zsákmányukat, majd hirtelen lecsapnak rá.
Kétéltűekkel, halakkal, rovarokkal táplálkoznak.
A kifejlett bakcsó tollazata alapvetően fekete-fehér. Csőre,
feje teteje és háta fekete, szárnytollai szürkések, arca, nyaka
és hasoldala fehér. Szeme vörös. Halványzöld lába a párzási
időszakban sárgás vagy vöröses színűvé válik, hasonlóan
arcbőréhez. Bóbitája néhány hosszú, fehér tollból áll. A fiatal
példányok sötétbarna rejtőszínűek vajszínű pettyekkel, és olykor
összekeverhetőek a hasonló méretű, összességében világosabb
színezetű és csíkos bölömbikával.
A bakcsó a kisebb termetű gémfélék közé tartozik, ráadásul
jellegzetes gubbasztó testtartása miatt még valós méreténél is
kisebbnek tűnik. A nemek hasonlóak.
Magyarországon a bakcsó fokozottan védett.
Eszmei értéke: 100 000 forint.
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-nycnyc
https://www.tiszatoelovilaga.hu/bakcso/
Fotó: Koncz-Bisztricz Tamás
BJG 12.B osztályos tanuló