A patkóalakú holtág az 1854-1864 között Vásárhelyi Pál folyamszabályozási terve szerint jött létre. 1889-ben függetlenedett a Tiszától a Kisrét ármentesítésére megépített árvízvédelmi töltés miatt. Felvízi szakaszának jobb partját a Bökényt az árvizektől védő, 1841-ben emelt gát övezi. A medret keresztező áttöltések négy különálló víztestre, bögére – Zsurmós, Kisréti Holt-Tisza, Aranyszigeti Holt-Tisza és Györgyvíz osztják. Hossza 7,5 km, átlagos szélessége 174 m, területe 130 ha, vízmélysége átlagosan 2 m. Legnagyobb az 5 km hosszú Alsó böge, míg az Aranyszigetet körülfogó középső böge 1,4 km, a Györgyvíznek nevezett felső böge 1,1 km hosszú.

 A holtág része a Tisza menti zöldfolyosónak. A holtág partját nádasok és gyékényesek, spontán és telepített őshonos (füzek, nyár) illetve tájidegen fafajú facsoportok, fasorok kísérik. A védett növények közül a nyílt vízfelszínen a rucaöröm és a sulyom ritkábbnak számít itt. A holtágrehabilitáció nyomán az Aranysziget keleti végénél lévő kotrási iszapdepóniák mögötti pangóvizesebb mederben lápi nádasok alakultak ki, amit az újonnan megjelent Magyarországon kevés helyen előforduló védett tőzegpáfrány jelez, így a holtág e részét ex lege láppá nyilvánították, azaz országos jelentőségű védett természeti terület. Az Aranysziget egykori kistáblás gyümölcsösei, szántói helyére telepített – mára már természetes ártéri keményfás ligeterdővé regenerálódott kocsányos tölgyesben szórványosan előfordulnak védett orchideák (pl. fehér madársisak, széleslevelű nöszőfű) is. A holtágnál 54 védett állatfaj fordul elő, amelyek közül 7 madárfaj és 1 emlős faj fokozottan védett. Nádasaiban fészkel a barna rétihéja, a törpegém, a vörösgém, a cserregő nádiposzáta, a nádirigó és a nádi tücsökmadár. A horgászegyesület a Serházzugi Holt-Tisza györgyvízi és aranyszigeti részébe minden évben őshonos halakat telepít. A Kisréti Holt-Tisza szakasz a vízi sportoknak is otthont ad.
Felszínét 20-25 %-ban nád és sás borítja.

 Vizének minősége a kommunális és ipari szennyvizek kirekesztése óta javuló. Jelenleg csak termál csurgalékvizek jutnak a holtágba, de megkezdődtek az ezek kirekesztését célzó munkák is. Az élő Tiszával nincs közvetlen kapcsolata, nem tölthető fel tiszai vízzel, belvizek, csapadékvizek és szivárgó vizek táplálják. Leüríthető az alsó végén lévő Kisréti szivattyútelepen keresztül. Rendeltetése: csapadékvíz-befogadás, belvíztározás, öntözővíz-tározás a helyi igények kielégítésére, horgászat, halászat, nádgazdálkodás, vízisportolás, üdülés. Nem tartozik természetvédelmi területhez, de kiemelkedő tájképi adottságai és az Alsó böge gazdag élővilágának génmegőrzési jelentősége miatt a védettség valamilyen fokára, legalább helyi védettségre, érdemes lenne.

A Serházzugi Holt-Tisza a megyei értéktárnak is része.

https://ng.24.hu/termeszet/2016/08/06/elo-tiszai-holtag-csongradnal/

https://www.csongradertektar.hu/serhazzugi-holt-tisza/

https://www.csongradertektar.hu/serhazzugi-holt-tisza/

Fotó: Révész Gábor